Már-már megszokottá válik, hogy a két csapat találkozója gólokban gazdagra sikeredik. Az előző évben 12-7 és 13-3, idén tavasszal pedig 9-6 volt a végeredmény javunkra. Azaz mindhárom mérkőzés legalább 15 gólt hozott.
Nem volt ez másképp idén sem, bár mi ennek nem nagyon tudtunk örülni. A sok rúgott gólnak igen, de a kapottaknak egyáltalán nem. Persze a kapott gólok esetében többször is a balszerencse játszott szerepet, ahogy a nem megfelelő védekezés is.
Mindez arra volt jó, hogy bosszantsuk magunkat, így egy kis tűz gyúlt a játékosokban, s a másik kapu előtt is sikerült eredményesnek lenni.
Nem indult jól a mérkőzés. Már a 2. percben gólt kaptunk. Ezt hamar sikerült egalizálni, sőt 3-1-re fordítottunk. Hullámzott a játék, a koncentrációnk, mert miután látszólag megnyugtató előnyre tettünk szert, a Gyóni hamar csak 1 gólosra csökkentette előnyünket.
A második játékrész hasonló koreográfia szerint telt el. A különbséget a félidő második fele jelentette. Ekkor növeltük előnyünket, melyet már nem sikerült ledolgoznia ellenfelünknek. |