Egy megterhelő sorozat harmadik állomása volt a csütörtöki találkozó. Az előző két mérkőzésen 2-0-s hátrányból kellett felállnunk, s sikerrel hozni azokat. Ez alkalommal más volt a forgatókönyv. Az első félidőben már 4-0-ra is vezettünk, majd az utolsó percben szépítettek a vendégek. A második játékrészben újabb gólt kaptunk. Úgy tűnt lankad a koncentráció. Ekkor sikerült újabb három góllal növelni előnyünket. Váratlanul jött két válasz, de az utolsó percben még sikerült meglőni a nyolcadik gólunkat is. Noha most is voltak hiányzóink, sérülés, tábor, erős volt a csapatunk. Mindenki jól teljesített. Ugyan sok helyzetet elpuskáztunk, de így is kétszer annyi gólt lőttünk, mint ellenfelünk. A kuriózum kedvéért meg kell említeni Vályi Nagy Károly teljesítményét, aki a csapat legőregebb játékosaként az utolsó 10 percben kapott lehetőséget, s ez idő alatt két gólt is szerzett. Jókor kell jó helyen állni. |