Az őszi szezont is régi riválisunk ellen kezdhettük. A Fermester vendégei voltunk.
Lassan gyülekezett mindkét csapat a kezdésre. Nálunk is voltak hiányzók bőven, de a Fermester is szűkös létszámmal tudott kiállni.
Mit sem von le azonban mindez abból, hogy az öregfiúk bajnokság 1. és 2. helyezettje lépett pályára.
Mi kezdtük jobban a találkozót, s mondhatni teljes egészében a szánk íze szerint alakult a mérkőzés.
Úgy tűnt az ellenfelünkből hiányzott az előző években megszokott mindenáron győzni akarás, míg nekünk sok minden sikerült.
Ráadásul ez alkalommal Bujdosó Zoli parádézott a kapunkban,s még a kapufa is vele volt.
Csapatunk kommunikációs vezére (Sönpi)meg is jegyezte Zolinak, hogy máskor is elég csak éppen beesni a mérkőzésre (most is ez történt), nem kell a bemelegítés, úgy látszik ez a titka a remeklésednek.
A mérkőzés vége felé a következő pályára lépő egyik csapat játékosa megkérdezte mennyi az állás. Miután megmondtuk megjegyezte, hogy persze ilyen játékosokkal könnyű, mint akik a pályán vannak.
A lelátóról egy hang kiegészítette, azért ilyen fölényes az állás, mert ilyen erős kispadunk van, mint akik éppen akkor ott helyet foglaltak.
Játékosaink számolatlanul rúgták a gólokat Vernyik Dávid vezetésével, de feltétlenül meg kell említeni Nagy Gábor pazar előkészítéseit is. |